Márciusban is tartottunk családóra-foglalkozást. Voltak gyerekek, akik panaszkodtak a szüleikre, hogy nem engedik el őket addig, míg ők szeretnék, nem bíznak meg bennük eléggé. Nem értették, miért kell például időben otthon lenniük. Szituációs játékokkal, drámapedagógiai fogásokkal próbáljuk érzékenyíteni őket, rávilágítani arra, hogy a szülő még ha néha szigorúnak tűnik is, nem rosszat akar. Persze a korkülönbség és érettségbeli különbséget miatti súrlódásokat, konfliktusokat is meg kell tanulni kezelni.
Kis csoportban megkérdeztük tőlük, nem gondolják-e, hogy szüleik azért féltik őket, mert fiatalon ők is csináltak néhány butaságot, és nem szeretnék, hogy gyermekeik is hibázzanak, bajba sodródjanak. Egyébként ma már sokkal veszélyesebb helyzetekbe lehet keveredni, mint régebben. Itt kapcsolódunk a többi foglalkozáshoz is, hiszen óhatatlanul szóba kerül a dohányzás, ital-, netalán drogfogyasztás kérdése is.
A diákok azt hiányolták sok esetben, hogy akkor ezt miért nem mondják el nekik a szüleik őszintén....