A szakkör fő célja a német nyelvi tanítási órákon elsajátított tananyag új, életszerű környezetben és oldottabb hangulatban való alkalmazása, a motiváció fenntartása, és a gyermekek sikerhez juttatása. További céljaink: a tanulók ország- és népismereti tudásának bővítése, európai uniós ismereteik gyarapítása és a sok egyéb forrásból szerzett nyelvi kompetenciáik integrálása. Sok halmozottan hátrányos helyzetű tanuló van a csoportban,akik szívesen járnak a foglalkozásokra.

 A foglalkozásokon jobban tudunk alkalmazkodni a diákok ismereteihez, érdeklődéséhez és nyelvi szintjéhez. Ezáltal a tanulóközpontú módszerek alkalmazása kiemelt szerepet kap. Nagyon számítunk a gyerekek kreativitására vagy a többi meglévő kompetencia területükre. A foglalkozásokon a kooperatív munka során egymástól is sokat tanulhatnak. A csoportmunka, a differenciált feladatok, a pármunka és a többi kooperatív tanulási módszer valamint a projektmunka kiválóan alkalmas a nyelvi szakkör foglalkozásainak kivitelezésére. A tanítási óráktól eltérő környezetben elért sikerélmény többszörösen hatékonnyá teheti a nyelvtanulást.  Ruhadarabok, divat témakörben szívesen fejlesztették a tanulók a szókincsüket. Az egészséges életmód, valamint a betegség témakörben szituációs játékokban alkalmazták az elsajátított kifejezéseket. Nagy sikert aratott az egészséges étkezés témakör, mert csoportmunkában nem csak plakátot, hanem gyümölcssalátát is készítettek a tanulók, amit jóízűen elfogyasztottak.

Az idegen nyelvi kompetencia területének általános fejlődése a legfontosabb várható eredmény. Konkrétan a beszédértés, beszédkészség, a hallott és olvasott szövegértés illetve az íráskészség javulása a leglátványosabb eredmény. Azonban ezeken túlmenően az általános nyelvi kultúra, viselkedés, kommunikációs készség, illetve az empátia fejlődése várható. Az együttműködési készség és szándék kialakítása és fejlesztése, ennek gyakorlatban történő tudatosítása szintén jelentős eredménye a szakköri foglalkozásnak.

11 tanuló jár heti egy alkalommal a német nyelvi kezdő csoportba. Ezek a gyerekek 5. és 6. osztályosok.

Fejlesztendő területek:

- Beszédkészség

- Szövegértés

- Hallás utáni értés

Elsődleges cél az idegen nyelv megszerettetése. Ennek érdekében igyekszem változatos munkaformákat alkalmazni.

/egyéni munka, pármunka, csoportmunka/

A beszédkészség fejlesztésére szókincsbővítő, szituációs feladatokat alkalmazok. A tanulók szívesen vesznek részt a különböző szituációs játékokban.

A szövegértés nem könnyű, de érdekes, a korosztályukhoz igazodó szövegekkel, kis lépésekben haladva elérhetjük a kitűzött célt.

A legnehezebb terület a hallás utáni értés. Az idegen nyelvi kompetenciamérésen és a későbbiekben a nyelvvizsgán is nagy hangsúlyt fektetnek erre a területre. Sok, a tudásszintjüknek megfelelő hangzóanyaggal , a szöveghez jól kapcsolódó  kérdésekkel próbálom a német nyelvet megkedveltetni.

A foglalkozások célja:   A tanulók érdeklődésének felkeltése a természettudományok, azon belül a biológia iránt. Nyitott szemmel járjanak a világban, felismerjék a körülöttük zajló természeti jelenségeket. Érzékennyé váljanak a környezetvédelmi problémákra. Keressék a helyes cselekvési formákat a Föld megóvása érdekében.

Feladata: a kompetenciaterületek fejlesztése. Önálló tanulás képességének kialakítása. Tantárgyi tudás bővítése. Nyitottság, kooperatív munkára való képesség kialakítása. Tolerancia erősítése.

Foglalkozásainkat szerdán délután tartjuk, legtöbbször a biológia tanteremben, hiszen itt vannak a kísérleti eszközök és a számítógépek, az internet is itt érhető el, de nagyon gyakran megyünk ki a terepre gyalogosan vagy kerékpárral.

Megismerkedtünk a megfigyelés és kísérletezés eszközeivel, szabályaival. A kísérletek rögzítését (leírásának módját) is megtanultuk.

Ezután már a terepen begyűjtött anyagokat is meg tudtuk vizsgálni a szaktanteremben, a látottakat értelmeztük és következtetéseket vontunk le.

A közös munka mindig vidám, jó hangulatban zajlik, természetesen a megfelelő munkafegyelemmel társítva.

Kísérlet: C-vitamin kimutatása, vitamintartalom vizsgálata

Víz vizsgálata terepen

Célom, hogy a tanulók megismerjék a magyar néphagyományt . A délutáni foglalkozások lehetőséget teremtenek a néphagyományok élményszerű megismerésére. Bővíteni próbálom a tanulók ismereteit, kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülését . Fejleszteni kívánom a tanulók értelmi , érzelmi, etikai és esztétikai nevelését. A történelmi folyamatok, a történelmi múlttal való találkozás a tanulók személyes élménye legyen. A jelenben való eligazodáshoz szükséges  a történelmi múlt ismerete. Fontos a történelmi folyamatok megértése, mely megalapozza a történelmi tudat kialakulását. Kiemelkedő történelmi személyiségek életének megismerése, a példamutatás. Hűségre, cselekvő hazaszeretetre nevelés . Tudatos közéleti részvételre nevelés. Nyelvünk és történelmünk ismerete nélkülözhetetlen kulcsa létünknek . Az ismereteken túl azonban, a világban való  értékünket kizárólag kultúránk  megéléséből nyerhetjük, melynek átadása ma kiemelt feladata kell legyen minden pedagógiai területnek.

A természetismeret szakkör feladatául kitűzött cél: a természetismeret tantárgyban megismert ismeretanyag alkalmazása lakóhelyünk élővilágára. Nem csak a tanult ismeretanyagot alkalmaztuk az eddigiekben, hanem a tanultakat kibővítettük a helyi életközösségekre is. Hangsúlyt fektettünk, mivel ennek lakóhelyünk megfelel, az emberi beavatkozás nyomon követésének. Az emberi beavatkozás jelentőségének az életközösségekbe. A témakört tovább fejlesztettük a környezetvédelem fontosságának felhívására, az öntudatos természetvédelem kialakítására.

A foglalkozás legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelése, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti jelenségek megfigyelésének a képességét, fölkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását.